Helyi Emlékezet Projekt (HEP)

A Helyi Emlékezet Projekt (HEP) kutatási (és képzési) modellkísérlet, amely alapítványunk sokirányú tevékenységét nyitott, és folyamatosan fejleszthető rendszerbe foglalja. A rendszer elemei egymásra épülnek, de – reményeink szerint – külön-külön is működtethetők, és a helyi sajátosságoknak megfelelően tovább alakíthatók.

A rendszerelemek:

1. Állandó kiállítások „Péntek volt és 23” címen, a kitelepítések sújtotta legfontosabb területeken, a valamikori déli és nyugati határsáv 7 megyéjében. A határ 1000 kilométeres sávjában mindenütt azonos című − egy-egy megyében 12-15 táblára szorítkozó − kiállítások tematikailag és ismétlődő elemeik folytán összefüggő láncolatba rendeződnek. Hozzájárulhatnak a helyi emlékezetközösségek létrejöttéhez, találkozók és megemlékezések hátteréül is szolgálhatnak. A kiállítások jórészt saját kutatásainkra, kisebb részben mások kutatásainak ismeretanyagára: szöveges és képi dokumentációkra, térképekre, film- és hanganyagokra, visszaemlékezésekre, rajzokra, táborlistákra, statisztikákra, elemzések eredményeire épülnek. Egy-egy kiállítás koncepciójának kialakítását alapvetően határjárásaink − a határsávban végzett szociográfiai munkánk − motiválja. A mához is szóló képsorok, dokumentumok, reflexiók: „helyi üzenetek” közreadását és megjelenítését fontosnak tartjuk.Az anyaggyűjtés, helyszínfeltárás célja − kutatásaink célterületein: az alföldi pusztákon folyó kutatásainkhoz hasonlóan − elsüllyedt-átalakult életvilágok rekonstruálása. Eközben nemcsak kitelepítettekkel és leszármazottaikkal, hanem kiterjedt helyismerettel rendelkező emberekkel, amatőr és professzionális helytörténészekkel is kapcsolatba − esetenként perspektivikus és termékeny munkakapcsolatba − kerülünk. A kiállításra készülés így a későbbiekben is együttműködő közösségek alapozódását is elősegíti.

Udvar, Baranya megye. Schrem Ádám és családja kitelepítésük előtti években.

Szentgyörgyvölgy, Zala megye. Egykori módos parasztporta Kógyár-szeren, 2010. Fotó: Saád József.

2. Határsáv-füzetek. A hét egykori határsáv-megyének megfelelően, hét egységből álló kiadványsorozat, amely reményeink szerint hozzájárulást és egyben ösztönzést nyújthat a határterületek történetének árnyaltabb ismeretéhez, a táj történetének új szemléletű − narratívákból építkező − kutatásához. Segítheti a térségi identitás formálódását, emlékezetközösségek erősítését, egymáshoz kapcsolódását. A füzetek részint a kiállítások néhány hangsúlyos elemét részletesebben és plasztikusabban jelenítik meg, részint a kitelepítés történetén túlmutatva, az érintett megye, az érintett települések és az érintett családok mikro-történeteibe ágyazott, illetve azokra is kitekintő tanulmányokban, képi és írott dokumentumokban keresik az ötvenes évek sorsfordító változásainak helyi előzményeit, ma is élő hatásait. Egy-egy kiadvány két részből áll. Az első rész tematikus blokkjaiban a szociográfiai és levéltári munkánk során felgyűlt ismereteinket, szociografikus kisesszéinket, dokumentumainkat teszünk közzé. Ezekben saját kutatásainkon túlmenően, a térségre vonatkozó néprajzi, helytörténeti, statisztikai tanulmányokra, dokumentációkra is hagyatkozunk. A második rész táboronként, kitelepítési akciókhoz és településekhez rendelve, a megyéből kitelepített családok és családtagok névsorát tartalmazza. Feltűnteti az érintettek adatait, esetenként családi dokumentumokat közöl, és megjelöli azokat a levéltári forráshelyeket, amelyek támpontul szolgálhatnak a további kutatáshoz. A listák és névsorok − természetesen − nem teljesek, a kiadványok első felében közölt tényanyaghoz hasonlóan, pontosításra, kiegészítésre szorulnak. A korrekciókat, kiegészítéseket a projekt további menetében hasznosítjuk. A kiadványok végén közzétesszük a közreműködő személyeket: a professzionális kutatókat és azokat, akik emlékezéseikkel, dokumentumaikkal járultak hozzá munkánkhoz. Mindazok együttműködésére számítunk, akik kiállításainkat látogatják, kiadványaink iránt érdeklődnek, saját történeteiket, ismereteiket megosztják velünk. Az emlékezetközösségek ebben az együttműködésben épülhetnek tovább.

Első – baranyai – füzetünk címlapja

Összegezés, források és felhívás − a baranyai névjegyzék indító lapja

Részlet Schrem Ádámné táborban összeállított névsorából (Borzas-Mihályhalma)

Részlet Tarsoly Lajosné, volt ebesi fogoly kilencvenes években írt visszaemlékezéseiből

3. Digitalizált adatbázisok. A projekt legösszetettebb eleme. A kitelepítésekkel kapcsolatos, évek alatt összegyűlt és rendezett ismeretek közzététele. Közelebbről: a történeti dokumentumok, hang- kép- és filmanyagok, térképek, képek, rajzok, emlékiratok, interjúk, statisztikák és elemzések pedagógiai programokkal megtámogatott, és a felhasználást segítő egyéb programokkal kiegészített megjelenítése virtuális képzési-kutatási központokban és/vagy webes felületen. Ezek a tovább építés és interaktivitás előtt nyitott központok/webes felületek főként a digitális kultúrában felnőtt és felnövő nemzedékek számára lehetnek vonzóak. A fiatalok különböző kor-és iskolázottsági csoportjaiba tartozók számára, akik valamilyen személyes oknál, kötöttségnél fogva, vagy éppen egy iskolai program, egyetemi terepgyakorlat részeként érdeklődnek a táj és társadalma legújabb története iránt. S eközben nemcsak az ismeretek befogadásának, hanem azok értelmezésének, átrendezésének, továbbépítésének: történeti narratívák alakításának lehetőségeivel is szembesülhetnek.

***

A Helyi Emlékezet Projekt (HEP) ismeretrétegeinek kiépítését 2010 tavaszán kezdtük.
Projektünk keretei között, kiállításainkkal azonos felcímmel – „Péntek volt és 23” – a baranyai, bácskai, vasi és csongrádi kiadványunk jelent meg az NKA miniszteri keretének támogatásával. Szerzők: Nagy Mária és Saád József. 2016-ban kezdtük az anyaggyűjtést Zala megyei (nagykanizsai) kiállításunkhoz és 2017-re tervezett zalai kiadványunkhoz.

A digitalizált adatbázisok építésén folyamatosan dolgozunk, a képzési-kutatási központok telepíthetősége és működtethetősége érdekében szellemi centrumok intézményeivel tárgyalunk.

A projekt megvalósítása a kedvező helyi fogadókészségen túl, anyagi lehetőségeinktől és ezzel kapcsolatban attól függ, hogy képesek leszünk-e erre az időszakra néhány folyamatosan foglalkoztatott munkatársat megnyerni törekvéseinknek.

Konferenciákon, könyvbemutatókon, emléknapokhoz kapcsolt rendezvényeken (l.: Évről-évre rovatunkat) folyamatosan ismertetjük és megvitatjuk eddigi tapasztalatainkat és a továbblépés lehetőségeit.