Magunkról :: Táborvilág :: Projektjeink :: Kiállításaink :: Hortobágyjárók :: Dédunokák :: Publikációk :: Havi képmelléklet :: Emlékhelyek

Itt van minden, amire emlékszem, mert magam tapasztaltam, vagy elhittem.
A képek e tömegéből kiválasztom a hasonlókat, akár magam tapasztaltam őket,
akár a tapasztalat alapján másoknak hittem el, ezeket összeszűröm az elmúltakkal, s belőlük
kialakítom a jövendő tetteimet, az eshetőségeket s a várható sikert s végül mindent úgy mérlegelek, mint jelent.
                                                                       Szent Ágoston vallomásai. Liber decimus, 14.

Március

Adalék az országimázshoz: a HUSZÁRTISZT


Ah, ez a régi huszártiszt! Mindig olyan pózban kell viselkednie, mintha színpadon állana, vagy valamely érzelgős regény lapjairól jönne elő! Több találkozása van a borbélyával, mint a szeretőjével. Nem szabad életuntnak lennie a hölgyek társaságában (akiknek kedvéért látszik teremtve lenni az egész huszárság), még akkor sem, ha a zápfogába boszorkány költözött. Össze kell pendítenie a sarkantyúját, ha a cigány a nótáját vonja: akkor is, ha az egész világot a fészkesfenébe kívánja. Mindig olyannak kell lennie, mint Lenszkynek az Anyeginből, Baradlay Richárdnak (Jókaiból), ideálnak még akkor is, ha már a melanozsénhez kell fordulni a bajusz-színe miatt és ábrándnak, amikor legjobban szeretné ebéd után

kinyitni azokat a ruhájában rejtőző alattomos szerkezeteket, amelyek a derék karcsúsításához szükségesek. Neki kell megtalálni a félcipőt, amely a dáma lábáról a tánc hevében elrepült és ugyancsak neki kell megszöktetni a nekibolondult kisasszonyt, aki kútbaugrással fenyegetőzik. Az ő kötelessége két marokkal szórni a bankót (még ha nincs is a háta mögött az egész pápai határ, mint Esterházynak, vagy Baich Péternek a bácskai láncos-földek és Braganzának I-ső Ferenc József, akinek a nevét is viseli). A huszártisztnek kell a vendéglőben elfogyasztani azokat a különös nevű ételeket, amelyekről az öregapja sem hallott és ugyancsak az ő kötelessége az égő házakból kimenteni az öregasszonyokat. Neki kell a kardjára csapni, ha egy kereskedelmi utazó tervezgetései közben elbámészkodik a kávéházban és üres tekintete váratlanul azt az asztalt is éri, ahol hölgyek emelgetik kelyheiket katonák biztatására, és ugyancsak a huszártiszt erszényéből akar meggazdagodni minden fogadós a városban, az ő pénzén óhajtja magát önállósítani minden szegény pincér, az ő révén vél kalandhoz jutni az egykori kaszírosné, valamint a reménykedő vándorszínészné.... és a cigány, aki ebben az országban van leginkább ráutalva az emberek jókedvére vagy búfelejtetésére, ugyancsak a huszártiszt felé vágja zsebnyitogató kacsingatásait.
Nem volt könnyű dolog a régi Magyarországon huszártisztnek lenni, – még Esterházynak sem.

Krúdy Gyula

 

Havi képmelléklet

Aktuális képmelléklet

2013 december

2013 november

2013 október

2013 szeptember

2013 augusztus

2013 július

2013 június

2013 május

2013 április

2013 március

2013 február

2013 január

2012

:: TELEPESEK Társadalmi Múzeum Alapítvány :: Munkatársak ::
 
:: Copyright Saád József 2010 :: Web design Macskamenta ::