méretarányos rémtett a Terror Házában. Kényszermunkatáboraikra egy réztábla és néhány dokumentum hívja fel a figyelmet. Ez így rendben is van: kis tétel − kis szörnyülködés, nagy tétel − nagy szörnyülködés.
Csak hát a pontosság, a tények…
A létszám (nagyvonalú kerekítésekbe ágyazva) közel a duplájára van felsrófolva, és eggyel a „táborok” számát is megtoldották. A tábla szövege:
„Lakóhelye elhagyására közel 100 ezer magyar állampolgárt kényszerítettek. Hírhedt ’zárt táborok’, amelyekben mintegy 15 000 ember raboskodott: Karinkó, Ohat, Epes , Kónya, Ferencváros, Ókarinkó, Hort, Dobi-Erdő, Borsóstanya, Karácsonyfok, Dinnyés, Elep, Kócspuszta.”
Jeleznénk ismét, tudomásom szerint nem egyedül: a felsorolásban van három találat és egy találat közeli tipp:
- Kónya, Elep, Borsós tábor volt.
- Epes nincs, Ebesen volt tábor.
- A többihez: vannak ilyen nevű területek a térképen. Ilyen nevű táborok sem Hortobágyon, sem Nagykunságon nem voltak.
Ferencváros nem errefelé van. Valószínűleg az egykori Ferenc majorra gondoltak A major közeli juhászatban alakították ki az egyik tábort: Kónyát. Ferenc majort 1954-ben állami gazdasági teleppé kezdték kiépíteni. Ebből lett a Hortobágy község igazgatása alá rendelt mai Kónya (l.: alább). Meglehetősen lepusztult kis település-zárvány a pusztában. Minderről bővebben: „Hortobágy örökségei” c. kiadványunkban. |
