-

Magunkról :: Táborvilág :: Projektjeink :: Kiállításaink :: Hortobágyjárók :: Dédunokák :: Publikációk :: Havi képmelléklet :: Emlékhelyek

Itt van minden, amire emlékszem, mert magam tapasztaltam, vagy elhittem.
A képek e tömegéből kiválasztom a hasonlókat, akár magam tapasztaltam őket,
akár a tapasztalat alapján másoknak hittem el, ezeket összeszűröm az elmúltakkal, s belőlük
kialakítom a jövendő tetteimet, az eshetőségeket s a várható sikert s végül mindent úgy mérlegelek, mint jelent.
                                                                       Szent Ágoston vallomásai. Liber decimus, 14.


Hortobágyi turizmus – arculatváltás küszöbén IV.

Beruházni Hortobágyba?

Hogy arra – Móricz Zsigmondtól vett idézettel élve – „az Isten píze sem elég”, azt igazán a térségre fordított milliárdok hasznosulási példáin lehetne bemutatni. Ha a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek környezet- és természetvédelmi célú, ökoturizmust szolgáló stb. projektlehetĹ‘ségeit nézzük, a választék szinte követhetetlenül bĹ‘séges. MindenekelĹ‘tt a LIFE és változatai 2002 óta, az ugyancsak nagy múltú Új Széchenyi Terv, továbbá a KIOP, KEOP, KEHOP, KAC és a KÖVICE – ha csak a „K” betűvel kezdĹ‘dĹ‘kre összpontosítjuk figyelmünket. A sor folytatható: Hortobágy is bĹ‘ségesen részesült a lehetĹ‘ségekben.

Az utóbbi másfél-két évtizedben a térségben megfordult milliárdok létesítményekben, a tájrendezés rehabilitációs célú látványában követhetĹ‘ (fotózható) hozama ugyanakkor a ráfordítások mértékéhez mérten meglehetĹ‘sen szerény. A természetvédelmi, tájrehabilitációs, ökoturisztikai, biodiverzitást, biogazdálkodást stb.-t segítĹ‘, beruházás- és kivitelezés-történet tényanyagát, a források hasznosulási útjait nem ismerjük és – hasonlóan a kapcsolódó szóbeszédhez – nem is ránk tartoznak. Hortobágyi terepjárásinkon mi – ha közelébe juthatunk – a látványt: a pusztai telep- és építmény-felújítások örvendetesen tájba illĹ‘ példáit keressük, a szikes puszta egykori állapotára, a mocsaras puszta rehabilitált élĹ‘helyeire, a legelĹ‘tavakra, az ártérgazdálkodás és szabad legeltetés múltjára emlékeztetĹ‘ beavatkozásokra összpontosítunk. És a riasztó példákra is természetesen: a sorsukra hagyott, emberi és környezeti állagukat tekint egyaránt romos telepekre, tájsebekre, a szó szoros értelmében fertĹ‘zĹ‘ gócokra, a félbe hagyott felújításokra, a járhatatlan kerékpárutakra, a hortobágyi ötlyukú hídra és a többi, látványként és funkciójukat tekintve egyaránt félresikerült létesítményekre.


A hortobágyi „ötlyukú” átadása után, 2015.                            Az átépülĹ‘ Kungyörgy telep, 2015.

Abban, hogy Hortobágyon az utóbbiak kerültek túlsúlyba, nem kis része van a projektfinanszírozás és elszámolás általános (korántsem csak a térségben követett) gyakorlatának. Annak az – egyébként bizonyára indokolt és megkerülhetetlen – fejlesztési gyakorlatnak, amelyben háttérbe szorul a létrehozandó létesítmény indokoltságának, fenntarthatóságának, működésének, tényleges üzemeltetési feltételeinek mérlegelése – egyáltalán a kézenfekvĹ‘ kérdésfelvetés: hogy ott és akkor tényleg arra van a leginkább szükség? A hangsúly, szokásosan, a finanszírozás rendjén: a forrás lehívásán, elköltésén, elszámolhatóságán van. Egyik honlap-jegyzetemben ennek a beállítódásnak és gyakorlatnak a következményeit egy kisebb volumenű (mindössze félmilliárdot alig meghaladó) projekt: a történelmi csárdasor-rekonstrukció és az azt követĹ‘ csárdaüzemeltetés bemutatásával illusztráltam.  Az összkép mindezzel együtt sem reménytelen, mint erre utóbbi honlap-jegyzeteimben és a HÉTFA Kutató Intézet és ElemzĹ‘ Központban tartott egyik elĹ‘adásomban kitértem.


Máta, 2017.                                                                        Halastavak, Látogatóközpont, 2017.

Összegezve: Hortobágyon az elvonások és széthordások, juttatások és beruházások, tájrendezések, szervezeti átrendezĹ‘dések, tulajdonosi, bérleti, jogosítvány-átrendezĹ‘dések negyedszázados folyamatában kialakultak azok a szerkezeti súlypontok, amelyek a tovább építhetĹ‘ség és fejleszthetĹ‘ség sarokpontjaiként, mint a térség turisztikai vonzásközpontjai is számításba vehetĹ‘k. Az persze kérdés, hogy ezeknek a súlyponti területeknek lesznek-e valóságos gazdái. Olyanok, akik nem végrehajtásra, hanem a vállalkozás felelĹ‘sségére trenírozódtak. A turizmusban, mint jövedelemorientált tevékenységben is érdekelt bérlĹ‘k, tulajdonosok, hatóságok irányításával

nem illuzórikus az átállás a működtetés-orientált fejlesztésekre, a profilbĹ‘vítésre, és a Hortobágy jellegétĹ‘l tradicionálisan idegennek tartott megközelítések és ötletek iránt nyitottságra.

Folytatás: következĹ‘ képmellékletünkben. Addig is és a továbbiakban is a jegyzetünkhöz – névvel vagy név nélkül – írt megjegyzéseket, tovább gondolásra késztetĹ‘ észrevételeket >> alapítványunk facebook oldalán szívesen fogadjuk.

Havi képmelléklet

Aktuális képmelléklet

2018 december

2018 november

2018 október

2018 szeptember

2018 augusztus

2018 július

2018 június

2018 május

2018 április

2018 március

2018 február

2018 január

2017

2016

2015

2014

2013

2012


:: TELEPESEK Társadalmi Múzeum Alapítvány :: Munkatársak ::
 
:: Copyright Saád József 2010 :: Web design Macskamenta ::