Február • Elköltöztünk

Budapest, Székely Mihály u. 9. sz. alatti lakásunkból, s így alapítványunk székhelye is megváltozott. Nem könnyű szívvel vettünk búcsút a megszokott romos háztól, amely egy trükkös ügyvédnő (l. ehhez Kötter Tamás: Rablóhalak c. kordokumentumát) révén helyzetbe hozott vállalkozó s a vele összefonódott „közös” képviselet praktikái folytán mindinkább lakhatatlanná vált. De hát az idők és a bulinegyedes Gründerzeit szelével szemben… – nem lehetett mit tennünk. A bírbájkosok éjszakába nyúló üvöltözése persze nem fog hiányozni. A telehányt-szemetelt reggeli utcakép sem hív elő nosztalgikus emlékeket szűkebb környezetünkről: az elzárt közvízről, a nyomásgyakorlás végett beszállásolt hajléktalanokról, a födémrepesztésről és a szétlopni hagyott épületelemekről nem is beszélve.